A ljubljanai rendőrség közleménye szerint a megrongált freskó műemléknek számít, ezért bűncselekményként kezelik az ügyet. Természeti vagy kulturális érték megrongálásáért Szlovéniában öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, amely akár nyolc évre is kiterjeszthető, ha kulturális emlék rongálásáról van szó.
A szlovén püspöki konferencia keresztényellenes cselekedetnek és vandalizmusnak nevezte az esetet, és határozottan elutasította az egyházellenesség minden formáját. Közleményükben kiemelték, hogy az oldalfreskó a fiatalabb olasz Giulio Quaglio barokk festő munkája 1703-1706-ból, melyet Janez Wolf szlovén festő 1872-ben restaurált. A testület úgy vélte: a szlovén egyházi ingatlanokat ért újabb rongálásról van szó, és ezzel összefüggésben utaltak egyes politikusok egyházellenes nyilatkozataira.
Tavaly 62 katolikus papot, apácát és hívőt ért támadás, valamint több tucat betörés és lopás is történt az ország szakrális épületeiben - közölte a püspöki konferencia.
A ljubljanai Szent Miklós-székesegyház a XVIII. századi barokk egyik legszebb épülete. Korabeli források először 1262-ben tettek róla említést, eredetileg román stílusban épült. Egy 1361-ben bekövetkezett tűzvész után gótikus elemeket kapott. 1469-ben újra leégett, ekkor feltehetően a törökök gyújtották fel. 1700-ban már barokk stíluselemeket és egy kupolát is kapott.